2010. május 27., csütörtök

G to the R to the U to the M

Rengeteg saját szerzemény és zseniális remix után néhány nappal ezelőtt végre megjelentette nagy kedvencem GRUM a debütalbumát Heartbeats címmel. Nem akarok átfogó kritikát írni a lemezről, nagyvonalakban viszont elmondom a véleményemet. Abszolút azt kaptam amire vágytam, egy habkönnyű, franciás elektrólemez kiforrott dallamokkal és szerethető vokálokkal. Egy Kunk (mi más?) parti keretein belül hazánkat is megjárt srác 13 egytől-egyig élvezhető dallal rukkolt elő, amiből azért már ismertünk néhányat, a nagyrésze viszont abszolút újszerűen hat. Olvastam olyan kritikát a lemezről, miszerint a dalok teljesen egy kaptafára épülnek, ám ezt azon nyomban meg is cáfolnám. Három külön csoportra lehet osztani az albumot. Az elsőbe a már megszokott könnyed vokállal megspékelt nyári számok tartoznak, mint például a címadó - és emberünk eddigi talán legnagyobb slágere - a Heartbeats. A második csoportba tenném az igazi elszállós, vezetéshez tökéletes dalokat. Ilyen a Transport, ami gyorsan személyes kedvencemmé is vált. Harmadikként pedig örömmel tapasztaltam, hogy GRUM felfeküdt a mostanság igencsak hódító chillwave irányzatra néhány szám erejéig. Ilyen a Someday We'll Be Together. Mindenkinek ajánlom a lemezt, aki kicsit is nyitott a kellemes elektróra, GRUM-ban egyszerűen nem lehet csalódni!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése